Colleen Hoover: Minden tökéletesed értékelés

Sziasztok!
Ebben a bejegyzésben a Minden tökéletesed című könyvről olvashatjátok a véleményemet.

 

A könyv adatai:
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2022
Oldalszám: 304
Fordító: Sándor Alexandra Valéria

 

Fülszöveg:
"Egy rég elfelejtett ígéret képes lehet megmenteni a kapcsolatot?
Quinn és Graham tökéletes szerelmét veszélybe sodorja a tökéletlen házasságuk. Az évek során felgyülemlett emlékek, a hibák és a titkok már eltaszítják őket egymástól. Az egyetlen dolog, ami megmentheti őket, éppen az lehet, ami a szakadék szélére sodorta őket.
A Minden tökéletesed egy elgondolkodtató regény egy párkapcsolati gondokkal küzdő párról, akiknek múltbéli ígéreteken múlik a jövője. Szívszaggató, letehetetlen olvasmány.
Az év legfelkavaróbb szerelmi története – lehet-e együtt tökéletesen boldog két tökéletlen ember?
Add át magad a sodrásának!"

 

Véleményem:
Elképesztően fájdalmas könyv volt, de teljes mértékben megérte elolvasni.

Hiába csak röpke 304 oldal, én nem haladtam vele olyan gyorsan, mert nem egyszer előfordult velem az, hogy egy-egy fejezet végén kicsit le kellett raknom, hogy feldolgozhassam az adott eseményeket.

Quinn, a főszereplőnk mindig is arról álmodozott, hogy anyuka lehessen, mégis a sors nem ezt az utat választotta neki.
Bár még nem olvastam a meddőségről, de véleményem szerint jól megfogta ezt a témát az írónő.

A könyv nem csak a jelent, hanem a múltat is bemutatja.
A múltban azt láthatjuk, hogy főszereplőink hogyan ismerkedtek meg és hogyan szerettek egymásba.
Míg a jelenben már hét éve házastársak és a kapcsolatuk válás közelébe jut. Már több éven keresztül próbálkoztak, hogy gyerekük lehessen, akár természetes módon, vagy orvosi beavatkozással, esetleg örökbefogadással. Viszont az előbbiek Quinn miatt nem működnek. Sajnos akármennyire is szeretné, nem tud teherbe esni. Egy idő után pedig elhidegül a férjétől, Grahamtől. Hiába vágyik rá és szereti, nem tudja elviselni, hogy megérinti, mivel az egy idő után szeretkezéshez vezethet, ami Quinn számára egy újabb kudarc lesz. Így a szexet a főhősnőnk már a kudarccal kötötte össze, hiszen minden 28. nap megjön neki a menstruációja. Graham próbálkozik leginkább a házasság megmentésével, de ez nem kicsit nehéz. A másik, amit említettem már, örökbefogadással is próbálkoztak az évek folyamán, de Grahamnek a múltjában van egy olyan dolog, ami miatt nem jöhet szóba ez az opció sem. Közben egy másik nehézség számukra, hogy az emberek nem gondolnak bele ebbe az egészbe, vagy hogy ilyen lehet, és egyfolytában azokkal a kérdésekkel bombázzák őket, hogy mikor lesz már gyerekük, szeretnének-e, stb. Viszont Graham testvérének születtek már gyerekei, így hozzájuk minden vasárnap elmennek, és foglalkoznak a gyerekekkel, játszanak velük. Közben természetesen azért ott van a remény is, hogy hátha egy csoda folyamán Quinn teherbe esik.

Eközben egy másik nehéz témával is foglalkozik a könyv, méghozzá a megcsalással. Már az első fejezetben ezzel találhatjuk szembe magunkat, mivel főszereplőink úgy ismerkednek meg, hogy mind a kettőjüket megcsalták, méghozzá a másik párjával.

Ahogy írtam már a könyv végig nagyon fájdalmas volt. Hiába láthattunk a múltban akár aranyos részeket is, egyszerűen nem tudtam elvonatkoztatni attól, hogy közben a jelenben mi van ezzel a párossal. Így voltak olyan jelenetek is a múltban, amikor csak azon összeszorult a szívem, hogy például arról beszéltek, hogy majd szeretnének gyerekeket.

Hiába jöttek át az érzelmek, Quinn és Graham sajnos annyira nem lopták be magukat a szívembe. Nem is volt velük különösebben problémám, csak annyira nem szerettem meg őket. Graham mondjuk még közelebb került hozzám, főleg a jelen szálban, de a múltban nekem sokszor eléggé fura volt. Emiatt bár a jelenben nagyon megkedveltem, a múltban valahogy más volt. Nem tudom ezt pontosan megfogalmazni. Talán azt mondanám, hogy ő is megváltozott azért az idő során, és nekem szimpatikusabb volt idősebb fejjel.

A félcsillag levonást összességében azzal magyaráznám, hogy sokszor inkább a jelent akartam volna olvasni a múltba való kitekintés helyett, mert az jobban érdekelt. Persze azok a részek is fontosak voltak, és jó volt azért olvasni azokat is, nem untam, vagy ilyesmi, csak én nagyon szurkoltam a szereplőknek, hogy valahogy mégis sikerüljön nekik legalább egy gyerek, így a jelennel jobban akartam haladni. (spoiler:) Amikor Quinn méhét eltávolították egy vetélés miatt, az szörnyű volt. Ott az a kis reménysugár bennem is elveszett. Mégis szerintem azért jól megoldották a végét. Örülök, hogy lett egy kutyusuk, és a gyerek témáról is simán tudnak már beszélni. Mégis a lezárással is van problémám azért. (spoiler) A végénél még azt sajnálom, hogy szerintem az írónő nagyon gyorsan lezárta. (spoiler:) Gondolok itt arra, hogy egyik nap Graham érintését még nem tudja elviselni Quinn, másnap meg már igen. Én úgy gondolom, hogy ez azért nem egy éjszaka alatt változna meg. Szóval ezzel így szkeptikus vagyok. (spoiler)

Hibái ellenére is örülök, hogy elolvastam. Valamint hiába tört össze teljesen, fontosnak tartom azt, hogy erről a témáról is beszéljünk.

Arra felhívnám még a figyelmet, hogy ez tényleg felnőtteknek szól. Én most 21 éves fejjel olvastam, és örülök, hogy nem korábban, mivel szerintem ehhez a könyvhöz már kell egyfajta érettség.

Kiemelt idézetek:

☆ „– Ha csak a hibáidra világítasz rá, akkor elhalványul minden tökéletesed.” ☆ (15. oldal, 1. fejezet)

 

☆ „A baj csak az, hogy a szerelem és a boldogság nem jár kéz a kézben. Egymás nélkül is léteznek.” ☆ (23. oldal, 2. fejezet)

 

☆ „Furcsa, hogy mennyire tud hiányozni valaki, aki még mindig itt van.” ☆ (27. oldal, 2. fejezet)

 

☆ „– A mi házasságunk nem tökéletes. Nincs olyan házasság, ami tökéletes lenne. Volt olyan, amikor ő adta fel a kapcsolatunkat. Még többször előfordult, hogy én adtam fel. A hosszú házasságunk titka, hogy soha nem adtuk fel egyszerre.” ☆ (197. oldal, 22. fejezet)

 

☆ „Vannak, akik azt hiszik, hogy a tökéletes napokra kell összpontosítani egy házasságban. Úgy szeretik egymást, ahogy csak bírják, amikor minden rendben. De ha valaki teljes hőfokkal ég a jobb időkben, és reméli, hogy rosszabb napok soha nem jönnek, talán nem marad elég erőforrása és energiája, hogy átvészelje azokat az 5-ös erősségű pillanatokat.” ☆ (255. oldal, 28. fejezet)

 

☆ „Tudom, hogy az életem összességében nem tökéletes, de végre kezdek értékelni benne mindent, ami az.” ☆ (287. oldal, 30. fejezet)

 

Köszönöm, ha elolvastátok!
Fruzsi