Ellyne: Run Rabbit Run (Green Falls Szörnyek 2.) értékelés

Sziasztok!

Ebben a bejegyzésben a Run Rabbit Run című könyvről olvashatjátok a véleményemet.

Köszönöm a recenziós példányt, Ellyne! 

A könyv adatai:
Kiadó: PublishDrive
Kiadás éve: 2026
Oldalszám: 120
ISBN: 661 000 119 790 2

Fülszöveg:
„Green Falls városában a hó elolvadt, a természet virágzik, és a húsvéti démon hajszája megkezdődik…

Elizabeth Lane évek óta nem járt Green Fallsban, de egy megörökölt nyaraló miatt úgy dönt, végre visszatér – és talán gyökeret is ereszt. Húsvét közeledtével azonban kénytelen megszállni a hegyek között, egy hátborzongató erdő mélyén álló házikóban.
A helyszín tökéletesnek tűnik arra, hogy utánajárjon a várost övező kísértethistóriáknak.
Azt viszont nem tudja, hogy valójában nem maga a ház a kísértetjárta, hanem a hegyeket körbeölelő erdő, és annak mélyén lakozó világítószemű démon, aki igencsak ismerős a számára.

Nathan Cole tizenkilenc éves korában a fejébe vette, hogy a lány az övé lesz. Azóta csak várt és várt, hosszú évekig, amíg Lizzie vissza nem tért.
Most pedig itt van, és meglepő módon a kis kíváncsi, élesnyelvű fotós lány, igencsak kapó arra a játékra, amit kitervelt neki…
Ez a húsvéti időszak más lesz, mint a többi.

E történet dala legyen a: Run Rabbit Run

Egy paródikus elemekkel megspékelt sötét húsvéti könyv, amely kizárólag csak 18 éven felülieknek szól!”

Véleményem:
Folytatódik a kaland Green Fallsban, ahol most már a húsvéthoz érkeztek el a karaktereink. Nagyon örülök, hogy az írónő pont mindig az ünnepre kiadja a legújabb részt, így minden ünnepre van mit olvasni.

Valahogy hozzám a húsvét sosem állt közel, nem igazán szeretem, nem is ünneplem. Nem tudnám megmondani ennek az okát, egyszerűen csak ez van. Viszont nagyon vártam ennek a sorozatnak a második részét. Szerencsére nem is kellett csalódnom bennem, mert ez is nagyon tetszett, igazán kikapcsolt, jót tudtam nevetni rajta. Már rengetegszer elmondtam, és szerintem fogom is még, hogy imádom Ellyne humorát. Pont annyi és olyan humort tesz a könyveibe, ami abszolút elnyeri a tetszésemet. Így mindig úgy vágok bele egy könyvébe, hogy tudom, ettől biztosan jobb kedvem lesz, és eddig ez mindig be is igazolódott.

Bár ez a rész is kissé hajaz a dark romance műfajra, mivel sok olyan elemet vesz át az írónő, ami arra a műfajra jellemző, mégis ez a rész annyira nem volt az az igazán dark. Sőt, ahogy most néztem, Molyon sincs rajta az a címke. A műfaj kedvelőinek mégis elfogja nyerni a tetszését, hiszen az alaptörténet teljes mértékben hozza ezt a műfajt, de Ellyne csavar ezen.

Ebben a részben Nathan az egyik főszereplőnk, akire már nagyon kíváncsi voltam, mert már az első részben felkeltette az érdeklődésemet. Na és csak úgy mondom, hogy hokis volt régen… Igaz, a hokiból csak ennyit kapunk, de valahogy úgy látszik még így is levesznek a lábamról a hokis könyvszereplők. Nathan, ahogy minden ilyen karakterre jellemző, ő is nagyon kitartó. Még tinédzser korában felfigyelt Lizzie-re, ahogy a lány is rá. Lizzie a nyarakat töltötte ebben a kisvárosban, mivel a nagymamája ide valósi. Viszont, amikor végre eljött volna az idő, hogy randira hívja Lizzie Nathant, akkor a nagymamája sajnos elhunyt, így a városba se jött vissza. Majd eltelt több év, és a lány ismét visszatér ide a húsvéti ünnepekre. Nathan egyből meg is jelenik nála az átoknak hála a sötét húsvéti nyusziként, és szerintem mondanom sem kell, hogy ezáltal hasonló lesz a történet, mint az előző rész. Annyi, hogy itt a szereplőink már régebb óta ismerik egymást, emiatt pedig Lizzie egész hamar rájön, vagy inkább erősen érzi, hogy ez a nyuszi bizony Nathan lesz.

Ahogy kitértem már rá, nagyon nem érzem olyan sötét történetnek ezt, dacára annak, hogy sok olyan jelenet van, ami miatt mégis rámondható ez. Ennek az oka pedig az, hogy Nathan egy nagyon aranyos, kedves szereplő. Konkrétan egy golden retriever ember típus, akit imádtam, még a sötétebb oldalát is, de azért, amikor még nyusziként is volt jelen, akkor is inkább kis aranyosnak gondoltam.

Amit még kiemelnék, hogy ebben a könyvben több olyan jelenet volt, ami nagyon melengette a szívemet, mert ezek olyanok, amik nekem is tetszenek. Az egyik a korcsolyázás volt, a másik pedig az autós mozi.

Valamint… A korábbi értékelésemben, ahol szintén az írónő egyik könyvéről írtam, ott kiemeltem, hogy milyen jó, hogy szinte mindig van egy kis kedvenc is könyveiben. Nos, ebben ez kimaradt. De ahogy ebbe belegondoltam, akkor megjelent egy másik gondolat is a fejemben, hogy mégis itt is jelen volt egy kis kedvenc. Még pedig Nathan szerepében, hiszen mégis csak nyuszi volt… Oké, emberi formában, de remélem értitek majd a gondolatomat.

Most már nincs más hátra, mint várom a halloweent, ami szintén nem az én ünnepem, mégis Ellyne képes volt rá, hogy elérje nálam, hogy majd várjam, hisz akkor jöhet a következő rész, amire az eddigi elcsepegtetett információmorzsák alapján szintén iszonyat kíváncsi vagyok.

Összegezve:
Bár nem egy dark romance könyv ez, mégis a műfaj kedvelőinek ajánlanám elsősorban, mivel hoz olyan jeleneteket és az alaptörténet is olyan, ami a műfajra jellemző, de mégis ez inkább egy humoros, erotikus olvasmány volt. A főhősünk, Nathan pedig egy tipikus golden retriever személyiségű karakter volt számomra, akit nem lehet nem szeretni.

A Green Falls részeket már most látni, hogy lehet egymástól függetlenül is olvasni, mégis a teljes élmény érdekében sorrendben ajánlom. Valamint szerintem pont az ünnepekre érdemes tartogatni, mert akkor még tud egy kis pluszt adni.

Köszönöm, hogy elolvastátok!
Fruzsi