Ruby Saw: Kucing értékelés

Sziasztok!

Ebben a bejegyzésben a Kucing című könyvről olvashatjátok a véleményemet.

Köszönöm a recenziós példányt, Ruby Saw!

A könyv adatai:
Kiadó: Book Dreams
Kiadás éve: 2025
Oldalszám: 364
ISBN: 978 963 586 311 2

Fülszöveg:
„Adelina egyetlen döntésével felforgatta az életét: egy szerencsejátékon nyert üzlethelyiséggel a tulajdonában elhagyta Szófiát, hogy új életet kezdjen a világ másik végén, Surabayán. A Kucing nevű kocsma egyszerre lett a menedéke és csatatere. Nőként, kívülállóként próbál talpon maradni egy közösségben, ahol a mosoly mögött gyakran rejlik ítélet.

Kai, a polgármester fia, akinek életét mindig mások írták. Az elrendezett házasság, a családi hagyományok és a politikai játszmák sűrűjében próbálja megtalálni a saját hangját. Édesapja hirtelen betegsége mindent felborít: nemcsak a város jövője, hanem saját szabadsága is veszélybe kerül.

Kettejük útja véletlenül keresztezi egymást. Míg Adelina a múlt démonai elől menekül, Kai a jövő terhei elől. És miközben a háttérben egy korrupciós hálózat körvonalazódik, egyikük sem sejti, hogy az igazi választások nem az önkormányzat falai közt dőlnek el, hanem egy kicsi kocsma udvarán, két idegen szív között, akik talán épp egymásban találják meg azt, amit eddig önmagukban sem leltek.”

Véleményem:
Teljes meglepetés volt számomra ez a könyv. Elsőnek is amiatt, mert az írónő felkeresett, hogy együttműködnék-e vele. Hihetetlenül megörültem ennek, mert bár eddig nem olvastam még sokat tőle, de amiket olvastam, azok mind tetszettek, a többi könyve pedig mind várólistás nekem. Szóval elhitetitek, hogy mekkora örömet okozott ezzel nekem.
Másik meglepetés pedig maga a Kucing volt. Fülszöveg és a legeleje alapján meg nem mondtam volna, hogy merre fog ez az egész haladni, és milyen érzés lesz olvasni. Arra gondoltam én naivan, amikor belekezdtem, hogy valami egyszerű kis romantikus történet lesz, amiben megismerek egy eddig számomra nagyrészt ismeretlen kultúrát. Bíztam benne, hogy jó lesz majd olvasni, de arra nem gondoltam, hogy mennyi minden rejlik majd ebben a könyvben. Azt hittem, hogy egy olvasmánynak tökéletes, mert kellően kikapcsol majd, de nem ad majd olyan sokat. Ezzel szemben nagyon sok mindent rejteget magában.

Már az ajánlás teljesen megfogott és szívet melengető volt. Vannak ajánlások, amiket nagyon szeretek, és ez is abba a kategóriába tartozik már. Ki is emeltem az idézeteknél. Az első az, így Ti is elolvashatjátok már itt egy kis részét.

Ahogy írtam teljesen másra számítottam, így amire gondoltam annál úgy lett volna, hogy lassan indul be a sztori. Már ezzel megcáfolt, mert nagyon gyorsan beindult, és le is kötött.
A főszereplőnk, Adelina szívfájdalmai miatt szerencsejátékon vesz részt, ahol megnyer egy üzlethelyiséget Indonéziában. Mindent maga mögött hagyva el is megy ide, teljesen új életet kezdve. Hihetetlenül bátor egy nő, az egyszer biztos. Egy teljesen idegen helyre megy, ahol a kultúrát és a nyelvet sem ismeri. Sokan ki is közösítik, rosszallóan néznek rá, hogy egy külföldi nyitott egy bárt Kucing néven. (Van jelentése is ennek a szónak, de ezt nem árulom el. Ahhoz olvassátok el.) Mégis Adelina végig erős marad, kiáll magáért és a helyért, ami hamar az otthonává válik.
Szerencsére azért egész hamar talál olyan embereket is, akik a későbbiekben a családját fogják alkotni. Az egyikük egy nagyon lelkes és segítőkész fiú, aki besegít neki a munkában és töri az angol nyelvet, de nagyon igyekszik. A másik pedig egy mondhatni törzsvendég lesz. Kai az, aki a másik főbb szereplőnk, a polgármester fia, akinek az anyja is befolyásosabb személy. Adelina és Kai kapcsolta nagyon szépen, teli érzelmekkel lett megírva. Leginkább a félelem és a fájdalom az, ami közelebb hozza őket egymáshoz.

A történet fő részét az képezi, hogy Kai apja kómába kerül, és az irodájában elég érdekes dokumentumokat talál a húgával együtt. Zsarolások, kiszorítások, jogellenes földszerzések… Egy olyan papírt is találnak, ami alapján a Kucing sem hivatalos, sosem lett bejelentve, pedig Adelina direkt nagyon figyelt rá, hogy minden papírja meglegyen a helynek és legálisan üzemeltesse.
Ezek után erősen megjelenik a politika a könyvben, hisz Kai elkezd intézkedni, mert az apja továbbra is kórházban van kómában és csak a gépek tartják életben. Nem is megyek jobban bele, mennyi minden történik, de arra számítsatok, hogy a központban a politika és az igazságszolgáltatás áll. Mégis mindezt úgy tálalta az írónő, hogy kellő izgalom volt benne. Végig izgultam és drukkoltam a szereplőinknek.

Azt eltaláltam a könyv esetében, hogy lesz benne romantika, de nem egy nagyon romantikus könyvnek írnám le. Kettő romantikus szálat kapunk, az egyiket egy nagyon kedves kapcsolatnak írnám le, ahol két megtört lélek talál egymásra, a másik pedig ennek az ellentettje azért. Ott nagyon izzik a levegő, flörtölgetnek, ismerkednek egymással, nagyon aranyosak együtt.

Összegezve:
Teljesen mást kaptam, mint vártam. Egy kikapcsoló kis történetre gondoltam, amiben főleg egy új kultúra megismerése fog szerepelni. Ezzel szemben ez a borító, ez a könyv sokkal többet rejteget magában. A központjában nem egy idegen kultúra, hanem sokkal inkább a politika és az igazságszolgáltatás áll, mindezt úgy átadva, hogy végig izgultam a szereplőkért.
Nagyon szerethető karakterek állnak a központban, akik mind-mind teljesen mások, sokban különböznek, de valami mégis összetartja őket.
Kettő szerelmi szál is megjelenik, ami nem kerül nagyon fókuszba, de szerintem sikerül még jobban feldobnia a könyvet, főleg, hogy eléggé különböző ez a két romantikus kapcsolat.

Nekem nagyon tetszett, amit szívesen ajánlok Nektek, mert sokat képes adni ez a kötet, sok olyan idézettel is van tele, amiket ki is emeltem magamnak.

Kiemelt idézetek:
☆ „Különbözőek vagyunk, különböző kultúrával, mégis összehozott minket a fájdalom. Örömöt kovácsoltunk belőle, hitet és együtt haladunk az úton tovább…” ☆

☆ „Leültem a bárpulthoz, nem rendelt semmit, csak rám nézett. És abban a pillanatban történt valami.
    Nem szikra volt, nem vihar, nem is rózsaszín köd, hanem egy ismerős fájdalom. Mint amikor hirtelen eszedbe jut valaki, akit próbálsz elfelejteni… csak sosem ismerted.” ☆

☆ „Nem voltunk sokan, de a történelmet nem csak a tömegek formálták, hanem azok is, akik mertek elsők lenni.” ☆

☆ „És lehet, hogy a legnagyobb félelmem nem az, hogy ő elhagy. Hanem az, hogy elárulom az embert, akivé mellette válhattam.” ☆

☆ „Vannak történetek, amiket nem lehet előre megírni, mert a sors írja meg őket. Vagy a választásaink. Vagy a szeretet.
És vannak emberek, akikkel nemcsak a jövőnket, hanem önmagunkat is megtaláljuk.” ☆

Köszönöm, hogy elolvastátok!
Fruzsi