Sziasztok!
Ebben a bejegyzésben A Lázadó című könyvről olvashatjátok a véleményemet.
A könyvet egy Booksta Tour keretén belül olvastam. Köszönöm a recenziós példányt, Ellyne! Valamint azt is, hogy megjelenés előtt olvashattam már.
A könyv adatai:
Kiadó: PublishDrive
Kiadás éve: 2024
Oldalszám: 238
ISBN: 661 000 062 541 3
Fülszöveg:
„Egy örökösnek kötelességei vannak. De csak akkor, ha nem tagadják ki a
királyi családból, mint Saylor Kneysberg-et, akit emiatt a St. Morgan-ben árgus
szemekkel figyelnek a diákok. A lányt, aki politikai mozgalmaival botrányhősnek
számít a Hermshey félszigeten. Saylor nem enged a királynő nyomásának, úgy
érzi, hogy aktivizmusára szükség van a korlátolt társadalomban, de útjába áll
valaki, akiben talán nem kéne megbíznia. Arra viszont nem gondol, hogy az
álmaiban élő szőke herceg fehér lovon, valójában motoron érkezik, szakadt
farmerben, és kalandokat ígérő tekintettel. Saylor még reménykedik, és küzd,
hogy végül a trón közelében maradhat, Zander Roden pedig olyan, mint a vihar.
Pontosabban a vele járó következmények. Csend előzi meg, és nyugalom. Aztán feltámad,
és lekaszabol mindent maga körül…
Ők ketten, nem is különbözhetnének jobban, és mégis van valami, ami miatt ők ketten hasonlóak…
Csak éppen a felszínes világ alatt.”
Véleményem:
Az írónőtől már több
könyvet is olvastam és tervezek is még. Azért is szeretem az ő
könyveit, mert nemcsak nagyon jó történeteket szokott kitalálni, hanem igazán
észrevenni nála a fejlődést, főleg, ha egymás után olvasunk el egy régebbi és
egy újabb regényét. Ez a könyv pont az utóbbiak közé tartozik, és szerintem az
egyik legjobb írása lett. Mind cselekményileg, mind pedig szereplőileg elnyerte
a tetszésemet.
A főhősünk, Saylor a
királyi család sarja, így abba is beleláthatunk kicsit, hogy mindez mit jelent
számára, főleg, hogy mondhatni lázadó szellem. Saylor kihasználja a hírnevét
arra, hogy felszólaljon azokért, akik hátrányos helyzetben vannak, ami tetszett
nekem, de persze a királyi családban nem biztos, hogy jó szemmel néznek erre.
Ennek ellenére mégsem hagyja abba, hogy segítse az embereket, és ami a szívén,
az a száján. Talán érezni is, hogy bizony itt egy erős női karaktert kaptunk általa.
Zander, a férfi főhősünk
szintén elnyerte a tetszésemet, aki eleinte nem nézett jó szemmel a királyi
családra, mégis Saylorra már évek óta figyel, és bár nem igazán akarja
bevallani eleinte, de igenis felnéz rá mindazok miatt, amiket tesz.
A romantikus kapcsolat
nagyon tetszett. Sőt, nagy boldogság számomra, hogy végre vannak olyan szereplők
is, akik, ha valamit félreértenek, akkor nem besértődnek, hanem megpróbálják
megbeszélni. Ez teljesen felüdülés volt számomra, hiszen sok romantikus
regényben vannak félreérthető dolgok, amik miatt szakítanak a szereplőink. Nos,
itt nagyon tetszett, hogy sokkal inkább érettebbek voltak a főhősök.
Ami még plusz pont számomra,
hogy volt a regényben hoki is. Mint azt tudhatjátok, gyengéim a hoki románcok.
Amikor neki álltam A Lázadónak, akkor nem tudtam, hogy lesz benne jégkorong,
így amikor ez kiderült, iszonyat boldog lettem, hisz ez még jobban feldobta
számomra az olvasási élményt. Valamint van egy jelenet, aminél vigyorogtam, mint
a vadalma. Csak annyit, mondok, hogy hokis nyújtás, és ebből, aki már olvasta,
az tudni fogja, hogy mire gondolok.
Összegezve:
Egy nagyon jól megírt
romantikus könyv ez, amiben érett és erős szereplőkkel találkozhatunk. Bár, itt
is jelentkeznek problémák, de az írónőtől, ahogy már megszoktam, humort is
belevisz a történeteibe. Nem nagyon tudnék hibát felhozni, mert egyszerűen nagyon élveztem
ezt olvasni, teljesen kikapcsolt.
Ha szeretnétek egy jól megírt, rövidebb romantikus könyvet olvasni, akkor mindenképp ajánlom figyelmetekbe! Főleg, ha még érdekelnek is Titeket (kitalált) királyi családról szóló történetek.
Kiemelt idézetek:
☆ „– […] Nem kell
mindig mindent egy magad megoldanod.” ☆
☆ „– Onnan tudod, hogy a jó emberrel vagy, ha nem akkor jön, amikor minden könnyű, hanem ő az, akivel minden könnyebb.” ☆
Köszönöm, hogy elolvastátok!
Fruzsi

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése