Ellyne: A Mágikus Könyvesbolt értékelés

Sziasztok!

Ebben a bejegyzésben A Mágikus Könyvesbolt című könyvről olvashatjátok a véleményemet.

Köszönöm a recenziós példányt, Ellyne!

A könyv adatai:
Kiadó: Képes Krónikák
Kiadás éve: 2024
Oldalszám: 184
ISBN: 978 615 673 104 3

Fülszöveg:
„Az Istenek játéka talán mégsem játék, főleg, ha ennek az az ára, hogy megtalálod-e a lelked másik felét. Egy álomcsapda, és benne egy idegen, akivel most találkozol először. Legalábbis ebben a hitben élsz…

Zora az utolsó középiskolai évére az USA-ba költözik nagynénjéhez. A lány nem hisz a természetfeletti dolgokban. Egészen addig, amíg álmaiban újra és újra fel nem bukkan egy alak, akivel később összetalálkozik az iskola folyosóján. És ez a fiú, Aaron Woods, akit még sohasem látott ezelőtt, pontosan úgy néz rá, mintha jól ismerné. Mintha már találkoztak volna valahol, valamikor. De ez lehetetlen, igaz?”

Véleményem:
A könyv csupa olyannal foglalkozik, amit szeretek. Lelkitársak, ellenségekből szerelmesek. Engem már ennyivel meg is vett magának, na meg persze azzal, hogy Ellyne írta, mert tudom, hogy az ő könyvei mindig kellően kikapcsolnak, és mindig megnevettetnek. A könyvben emellett a spirituális dolgok és még a görög mitológia is szerepet kapnak.

Zora és Aaron, a két főszereplőnk elsőnek álmaikban találkoznak egymással, úgy, hogy nem ismerik egymást. Viszont nem akármilyen álmok ezek. Konkrétan mindenre emlékeznek, olyan mintha a valóság lenne, szóval itt csak a testük az, ami pihen, az elméjük nem.
Mind a ketten egy könyvesboltban vannak, ahol kedvük szerint olvasgathatnak, persze leginkább csak addig, amíg meg nem jelenik a másikuk. Akkor már képtelenség ez. A könyvesbolt egyébként valóságos, mármint olyan szinten, hogy tényleg létezik a valóvilágban is. A könyv legelején Zora beköltözik a nagynénijéhez, aki egy kisvárosban lakik. Ebben a kisvárosban található ez a könyvesbolt.
Zora a helyi gimiben fog tanulni, ahol végül bele is fut Aaronbe, majd jönnek a bonyodalmak. Mik ezek az álmok? Miért ilyen valóságosak? Vajon természetfeletti dolog áll ez mögött? Számomra az is kiemelkedő volt, hogy Aaron elég szkeptikusan állt még a regény elején a természetfelettihez, majd szépen lassan egyre nyitottabbá válik.

A könyv elég erős mind történetben, mind szereplőkben. Számomra maga az elképzelés, az egész álommal, ikerlángokkal kapcsolatos száll vitt mindent. Én ezt mondanám nagy erősségének. Viszont ahogy írtam a szereplők is nagyon szerethetők. Bár, Zora és Aaron a főbbek, mégis engem két mellékszereplő fogott meg igazán. Az egyik Jake, Aaronnak a legjobb barátja, a másik pedig Mason, Aaron nagybátyja. Szerencsére a mellékszereplők is kapnak azért ténylegesen szerepet, megismerhetjük őket, sőt, romantikus száll is szépen kibontakozik náluk is, így nem is csoda, hogy őket is közel érezhettem magamhoz, és ezáltal így megkedvelhettem őket. Viszont így is szívesen olvastam volna még róluk. Jake tipikusan egy nagyon aranyos, mondhatni golden retriever srác, Mason pedig olyan férfi, akinek több kapcsolata volt már, de aztán megtalálja a nagy Őt, és mellette megváltozik, megállapodik.

Külön boldogságot okozott még számomra néhány említés, mint például a hokis fiúk (3. idézetnek ezt ki is emeltem); Gilmore girls; Daemon Black (1. idézet).

Egyedül egy problémát tudnék csak felvetni, ami az írónőtől független. Ez pedig a könyv kivitelezése. Sajnos nagyon kicsik a betűk, így, ha fáradt vagy, vagy épp utazol, akkor nem tanácsos ezt olvasni, hacsak nem e-könyvben olvasod, mert idén abban is megjelent. A másik hátránya talán még a fényes lapok, amiket sötétben lámpánál nem a legjobb olvasni. Legalábbis engem zavart.

Összegezve:
Hihetetlenül élveztem olvasni, ami nem is meglepő, mert maga az elképzelés és a kivitelezés is megfogott. Lelkitársak, ellenségekből szerelmesek, Ellyne az írónő, a szereplők álmukban találkoznak egymással,… Hát kell ennél több, hogy kedvet kapjunk az olvasásához? Nekem nem kellett. Már ennyivel megfogott.

A könyvnek nemcsak maga a cselekménye, de szereplői és humora is nagy erőssége. Valamint olyan említések voltak benne, amik már jó kedvre derítettek.

Ha szereted a misztikumot, a görög mitológiát, a jól megírt romantikus történeteket, akkor teljes szívvel tudom ezt ajánlani.

Kiemelt idézetek:
☆ „Ismeretlen: Tényleg irodalmon vagy?
Zora: Ki vagy?
Ismeretlen: Álmaid pasija…
Zora: Daemon Black?
Ismeretlen: Mi van??
Zora: Egy könyves karakter, aki határozottan álompasi.” ☆ (39. oldal)

☆ „– Nem baj, ha néha kikelsz magadból, Zora – válaszol halkan. – Néha elengedhetnéd a gyeplőt.
    – De akkor ki kap el?” ☆ (49. oldal)

☆ „Én: […] itt semmi érdekes nem történt azóta.
aViláglegvagányabbAnyja: Csak a srác, aki, ha jól látom, focizik. Szép! Büszke vagyok a lányomra. Bár a jégkorongozó sem lett volna rossz, de ez is rendben van!” ☆ (67. oldal)

☆ „– A görög mitológia szerint az emberek egykor kétneműek voltak – kezd bele a nő, mire mindketten zavarodottan figyeljük. – Erősek voltak, és lázadók, ami az isteneknek nem tetszett – ír továbbra is a könyvbe, ami inkább egy naplónak látszik. – Mintha egy névsor lenne az egyik oldalon. – Pontosabban a nagy vezetőnknek nem tetszett ez, ezért meg akarta akadályozni, hogy az emberek fellázadjanak az istenek ellen. Úgy döntött, két részre választja őket. Kettészakította a lelküket és testüket, ezzel átkot szórva rájuk, ami szerint egész életükben hiányt érezve a másik felüket keressék.” ☆ (72. oldal)

☆ „Az ikerláng szerelemnek lehet több kimenetele. Elkerülheted életeken át, de beteljesedhet akár több életen át is. Eleinte taszíthat, hisz tükröt mutat számodra a másik fél, talán valamelyik menekül is hosszú időn keresztül, de végül mindig egymásra találnak, hogy együtt megalkossák a teljességet.
    Az istenek nem avatkozhatnak bele a szabad akaratba, de ha a sors szükségesnek találja, besegíthetnek a két lélek összekapcsolódásába.” ☆ (77. oldal)

Köszönöm, hogy elolvastátok!
Fruzsi